Üzleti jog - 1. előadás¶

Letöltés PDF-ként

Jogtani alapismeretek¶

Jogfogalom¶

a társadalom magatartásirányítási rendszere
- normativitás fogalma: előírásrendszer, amely egy adott szituációban előírja a megfelelő magatartást
  - pl: tilalmak, tabuk, követendő magatartási minták, rögzült szokások összessége
- eszközei: jogszabályok, erkölcsi normák, vallási normák, szubkulturális normák
jog sajátosságai és fogalma
- legfontosabb viszonyokat szabályozza → jog kevesebbet szabályoz mint az erkölcs!
- kapcsolatban van az állammal
  - állam jogalkotó szervei hozzák létre ÉS jogalkalmazó szervei alkalmazzák és kényszerítik ki
jog fogalma
- magatartásirányitási rendszer része
- hipotetikus szabályokból áll (mikor mit kell csinálni)
- szabályai általánosan vannak megfogalmazva → minden normára igaz (ezért nem parancs)
- ismétlődően kell őket követni → minden normára igaz (ezért nem parancs)
- állam hozza létre (jogalkotás)
- állam működteti (jogalkalmazás)
- csak a legfontosabb viszonyokat szabályozza
- belső ellentmondásmentességre törekszik
  - olyan intézményeket fejleszt ki, amik ezt biztosítják
  - érvényesség: alacsonyabb és magasabb szintű nem lehet ellentmondásos (jogszabályok hierarchikus rendszert alkotnak)
  - időbeli hatály: később és korábban születettek nem lehetnek ellentmondásosak

A jogi norma szerkezete¶

jogi norma = jog legkisebb értelmes része (1-2 mondat egy jogszabályban)
regulatív norma → magatartási formákat magukba foglaló normák
azonos logikai szerkezet
- hipotézis: feltétel, ami leírja a társadalmi szituációt
- diszpozíció: rendelkező rész, amely a meghatározott magatartást írja elő
- jogkövetelmény:
  - szankció (=hátrányos jogkövetkezmény), jutalom, egyéb joghatás
diszpozíció alapján 3 típusú norma:
- imperatív: közjogban a jogalanyra kötelező
- kógens: magánjogban a jogalanyra kötelező
- diszpozitív: magánjogban nem kötelező, csak ajánló (jogalanyok együttes akarattal eltérhetnek tőle)

Érvényesség és hatályosság¶

nem szinonímák!
érvényesség: tágabb, elméleti kategória
- lehető legtágabb kategória → jog elkülönítése a nem-jogtól
hatályosság: szűkebb, gyakorlati kategória
- érvényes jogon belül jelöl ki ténylegesen működő szférát

Érvényesség¶

3 feltétel:
- megalkossák: állami jogalkotó szerv megfelelő eljárás keretében létrehozza
- kihirdessék: érdekeltek tudomására hozzák
  - országos hatályú jogszabály → Magyar Közlöny-ben
  - helyi hatályú jogszabály → egyéb kihirdetési mód
- nem mond ellent magasabb szintű jogszabály előírásainak
  - ha ellentmond → érvénytelenség
    - Alkotmánybíróság szerepe → normakontroll (Alaptörvénnyel ellent mond e)

Hatályosság¶

3 megnyilvánulási terület: időbeli, személyi, területi hatály (mettől-meddig, kikre, hol)
időbeli hatály:
- kezdete:
  - kihirdetésével egy időben
  - kihirdetése után → "kódex"-ek túl nagy terjedelműek (pl polgári törvénykönyv módosulásárakor 1 év volt a határba lépésre)
  - kihirdetés előtt → visszamenőleges hatály (jogállami szempontból aggályos, CSAK ha jogalanyra vonatkozóan kedvezőbb helyzetet teremt)
- vége:
  - később született jogszabály vele ellentétes rendelkezést hoz → hatályon kívül helyezi a korábbit
  - maga a jogszabály rendelkezik saját hatályának végéről → ritka
személyi:
- általános: mindenkire
- különös: szűkebb személyi körre (pl hivatalos személy, házastárs)
területi hatály:
- országos: központi jogalkotó szervek által alkotott jogszabályok
  - magyar és nem-magyar állampolgárokra egyaránt
  - magyar állampolgárokra külföldön is (ellentmondást is eredményezhet)
  - diplomáciai mentességet élvező személyekre az országon belül sem
- helyi: önkormányzati rendeletek (csak saját területükön)

Jogviszonyszemlélet¶

jogviszony fogalma
- jog magatartást szabályoz → viszonyt is szabályoz
- jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony, amelyben a jog az emberi magatartást szabályozza
- pl: együtt járás = társadalmi viszony, regisztrált élettársi kapcsolat = picit már jogviszony, összeházasodnak = jogviszony
jogviszony elemei
- alanya: ha kenyeret veszek → ÉN és a PÉK
  - természetes személy: ember, általános és egyenlő jogalanyiság
  - állam: általános jogalanyiság, bizonyos viszonyokban kizárólagos jogalanyiság
  - jogi személy: szervezet (cél, vagyon, szervezet, felelősség)
  - jogképességgel fölruházott nem jogi személy szervezet: kivételes
- tárgya:
  - közvetlen tárgy: magatartás (pl más bántalmazása)
  - közvetett tárgy: konkrét dolog (pl kenyér)
jogi tények
- események:
  - születés, halál, életkor betöltése, stb
- magatartások:
  - tiltott
  - megengedett: jogügyletek → egyoldalú - kétoldalú (pl szerződés = kétoldalú jogügylet)
jogviszony szerkezete
- megkülönböztetés alapja:
  - ki van megemlítve a jogviszonyban
  - mire köteles a kötelezett (tevésre vagy nem tevésre?)
- abszolút szerkezetű (pl tulajdonjog):
  - csak a jogosult van konkrétan megemlítve (a kötelezett nincs)
    - pl rajtam kívül mindenki nemtevésre kötelezett a telómmal kapcsolatban (ne vegyék el a telóm)
  - kötelezett csak nem-tevésre (cselekvéstől való tartózkodásra köteles)
- relatív szerkezetű (pl szerződési jog):
  - jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel (eladom Pisti-nek a telómat)
  - kötelezett cselekvésre köteles (fizesse ki a telóm)